Egy új Bitcoin-javaslat radikális lépést irányoz elő: fagyasztanák a régi, kvantumkomputerek által feltörhető kriptográfiával védett címeket, köztük Satoshi Nakamoto ikonikus pénztárcáit is. A cél: megelőzni a kvantumkomputerek jelentette fenyegetést, mielőtt azok valóban képesek lennének feltörni ezeket a címeket.
A javaslatot Jameson Lopp és több ismert kriptobiztonsági kutató dolgozta ki, és egy fázisokra osztott, fokozatos átállást javasol kvantumbiztos címformátumokra. A javaslat ugyan még csak tervezet formájában létezik, de komoly vitát indított el a Bitcoin-közösségben, hiszen példátlan módon avatkozna be a hálózat működésébe.
Miért van szükség a változásra?
A Bitcoin jelenlegi titkosítási rendszere – ECDSA és Schnorr algoritmusok – napjainkban még biztonságos, azonban a kvantumszámítógépek fejlődése miatt ez a jövőben már nem garantált. A kutatók szerint 2027-re elérhetjük azt a pontot, ahol egy fejlett kvantumkomputer képes lehet feltörni a Bitcoin címekhez tartozó privát kulcsokat, különösen azokat, amelyek már nyilvánosságra hozták a publikus kulcsukat.
Ez különösen aggasztó, hiszen a becslések szerint a teljes Bitcoin készlet kb. 25%-a már felfedte publikus kulcsát, így egy jövőbeli „Q-nap” (Quantum Day) során ezek a coinok csendben ellophatók lennének.
Mi történne a javaslat szerint?
A tervezet három fő lépésből áll:
- A fázis (3 évvel a BIP-360 bevezetése után): Tilos lenne a Bitcoinokat régi ECDSA/Schnorr címekre küldeni. Ehelyett az új, kvantumbiztos címformátumokat (pl. P2QRH) kellene használni.
- B fázis (2 évvel az A fázis után): A hálózat teljes mértékben érvénytelenítené a régi aláírásokat. Az ilyen címeken tárolt BTC-k véglegesen megfagynának, tehát elköltésük lehetetlenné válna.
- C fázis (opcionális): Lehetővé tennék a „beragadt” coinok helyreállítását, zero-knowledge proof segítségével, amennyiben a tulajdonos bizonyítani tudja, hogy birtokolja a BIP-39 seedet. Ez a fázis egy újabb hard vagy soft fork révén történhetne meg.
Miért most?
A javaslat készítői hangsúlyozzák: nem a jelenlegi kvantumgépek jelentik a veszélyt, hanem az előre gondolkodás hiánya. Egy új tanulmány szerint a kvantumgépek már 20-szor kevesebb erőforrással is képesek lehetnek feltörni RSA-titkosítást, mint korábban gondolták. Bár Bitcoin nem RSA-t használ, hasonló módszerekkel sebezhető.
A közelmúltban több, régóta inaktív, úgynevezett „Satoshi-korszakbeli” tárcából is mozdítottak el BTC-t – ezek több mint 15 éve érintetlenek voltak, és összesen 8,5 milliárd dollárnyi BTC-t tartalmaztak. Ez is alátámasztja, hogy sokan komolyan veszik a kvantumveszélyt, és már most biztonságosabb címekre mozgatják az érméket.
A Satoshi-címek is fagyasztásra kerülhetnek
A javaslat szerint még Satoshi Nakamoto, a Bitcoin feltalálójának tárcái is célkeresztbe kerülnek. Ezek körülbelül 1,1 millió BTC-t tartalmaznak, és pay-to-pubkey típusú címeken találhatók – vagyis különösen sérülékenyek lehetnek egy jövőbeli kvantumtámadással szemben.
A kutatók szerint egy jól kivitelezett kvantumtámadás akár észrevétlenül is végbemehetne: a támadó kivárna, kiszámítaná a privát kulcsokat, majd idővel, lassan szivárogtatná el az érméket, hogy ne keltsen gyanút a blokklánc-figyelő rendszerekben.
Érdekes lehet: Justin Sun és a Tron megérkezett a Nasdaq-ra – új korszak kezdődhet a kriptovilág számára
Ez a javaslat mérföldkő lehet a Bitcoin történetében – hiszen eddig soha nem merült fel olyan ötlet, amely az érmék fagyasztását és tulajdonképpeni elérhetetlenné tételét irányozná elő biztonsági okokból. A kvantumszámítógépek fejlődése új korszakot nyithat a blokklánc-biztonságban, és a Bitcoin közösségnek időben kell döntenie, hogyan készül fel erre.
Az viszont biztos: ha a javaslat elfogadásra kerül, radikálisan megváltozhat a Bitcoin működésének szabályrendszere – és talán még Satoshi Nakamoto öröksége is új értelmet nyer.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
