A tőkeerős befektetők az év eleje óta halmozzák a bitcoint (BTC), ami az eszköz árfolyamát minden idők legmagasabb szintjére emelte. Ezek a befektetési tevékenységek megfigyelhetők a nagy mennyiségű érmét birtokló Bitcoin tárcacímeken, más néven bálnákon keresztül.
Konkrétan egy Bitcoin-bálna március 6. óta 1308 BTC-t halmozott fel, ami közel 90 millió dollár értékű. A “bc1qag725vjxxpkkl5gshfkye9xn4p5vklrlhgkw5w” cím jelenleg ezt az összeget tartja, érménkénti 68 617 dolláros átlagáron, a Lookonchain bejegyzése szerint.
Figyelemre méltó, hogy a legutóbbi vásárlása április 7-én volt, 113 735 BTC Binance kifizetésért, több mint 7,85 millió dollár értékben. Ez volt a Bitcoin bálna második legnagyobb tranzakciója ebben a hónapban. A legnagyobb egyszeri vásárlása 123 128 BTC volt, kb 8 millió dollárt meghaladó értékkel április 3-án.
Ki az a Bitcoin bálna?
A Bitcoin bálna olyan személy vagy entitás, aki nagy mennyiségű Bitcoint birtokol. Ez a kifejezés a pénzügyi piacokon használt “bálna” fogalomból származik, amely nagy tőkéjű befektetőkre utal, akik képesek jelentős hatást gyakorolni a piac mozgására vásárlásaik vagy eladásaik révén.
A Bitcoin esetében ez különösen fontos, mivel a digitális valuta piaca viszonylag kis likviditású és volatilis, így a nagy tranzakciók, mint amiket a bálnák hajtanak végre, jelentős áringadozásokat okozhatnak. Bár nincs pontos meghatározás arra, hogy mennyi Bitcoint kell birtokolnia valakinek ahhoz, hogy bálnának minősüljön, általában ezek az entitások százmilliók, vagy akár milliárdok dollár értékű Bitcoint tartanak.
Bitcoin árfolyam-elemzés
A cikk írásakor a vezető kriptopénz 70,117 dolláron kereskedik, visszatért az április 2-án elvesztett árfolyamsávba. Lényegében a tartomány csúcs- és mélypontjai most kulcsfontosságú ellenállási és támaszszintek, 71 500 és 68 500 dollárnál.
A technikai elemzés szempontjából a Bitcoin rövid távú emelkedő tendenciát mutat, amely a 71 500 dollárt célozza meg, és onnan dönt majd tovább. Ráadásul a Relatív Erősség Index (RSI) a 4 órás időkeretben erős lendületet sugall, és bullish jelzést ad a Bitcoin bálnák számára a befektetésre.
További bullish jelek a Bitcoin bálnák és a befektetők számára
A hónap folyamán több bullish jelzést jelentettünk a Bitcoin bálnák és befektetők számára. Például ez a cikk, amiben az Ethereummal való kapcsolatáról írtunk, vagy ebben a cikkben a Bitcoin szuperciklusról írtunk.
Érdekes módon a CoinGlass-tól lehívott adatok egy lehetséges BTC short squeeze-re utalnak 72 000 dollár felett. Ennek oka az ebben a zónában felhalmozott nagy mennyiségű tőkeáttételes likvidálás, amelyet a Bitcoin bálnák célpontjává tehetnek a megnövekedett nyereség érdekében egy esetleges ellenállás áttöréses hullámban.
Mindazonáltal a Bitcoin-közösség minden pozitív bálna-aktivitás és technikai bullish jelek ellenére alapvető bizonytalanságokkal néz szembe. Ennek oka Roger Ver új könyvének, a “Hijacking Bitcoin: The Hidden History of BTC“-nek a megjelenése. A könyv április 5-én jelent meg, és mindössze két nap alatt bestsellerré vált az Amazonon, megingatva a történelmi hiedelmeket.
Az április 20-ra várt közelgő Bitcoin felezés a befektetők figyelmét a bullish gazdasági fundamentumok felé terelheti. A Hut 8 vezérigazgatója szerint viszont ez a felezés más lehet, mint a korábbiak.
Mindent összevetve, a Bitcoin jövőbeli árfolyammozgása továbbra is bizonytalan, miközben többnyire a bullish biasnak kedvez. A befektetőknek kellő gondossággal kell eljárniuk, és meg kell érteniük a BTC-be való befektetés mögöttes kockázatait és lehetőségeit.
Ki az a Rober Ver?
Roger Ver, egy korai Bitcoin befektető és evangelista, aki a “Bitcoin Jézus” becenevet érdemelte ki a kriptovaluta lelkes támogatásáért. Ver befektetett a Bitcoin startupokba, elősegítette annak elfogadását, és segített létrehozni a Bitcoin Alapítványt.
Emellett megalapította a Bitcoin.com-ot, a kriptopénz hírek, pénztárcák és bányászat vezető platformját.
Roger Ver azonban ellentmondásos figurává vált a Bitcoin Cash, a Bitcoin hard forkjának támogatása miatt. Ez a Bitcoin közösség megosztottságához vezetett, és a BTC-vel foglalkozó szervezetek félrevezető marketinggel vádolták. Ezek és más vádak aláaknázták Roger Ver hitelességét a mainstream médiában, amely a cikk írásakor még mindig jelentősen sérült.
Mindazonáltal az olyan emberek, mint Molly Zuckerman, a “Hijacking Bitcoin: The Hidden History of BTC” című könyv elolvasása után kezdik megváltoztatni a megítélésüket:
“Miután elolvastam a ‘Hijacking Bitcoin’ című könyvet, úgy gondolom, hogy Roger Ver-nek egy kollektív bocsánatkéréssel tartozunk” – mondta Molly Jane Zuckerman a Blockworks számára.
Az ellentmondások ellenére Ver továbbra is az iparág kiemelkedő alakja, aki aktívan népszerűsíti az olyan kriptovalutákat, mint a Bitcoin Cash, a Monero (XMR) és a Zano (ZANO). A kriptopénzek és a libertárius eszmék iránti szenvedélye polarizáló figurává tette őt, lelkes támogatói és kritikusai egyaránt vannak. Ahogy a helyzet fejlődik, Ver továbbra is hangos szószólója a decentralizált jövőről alkotott elképzelésének.
Mit tudhatunk a könyvről?
A Hijacking Bitcoin alapvetően arra törekszik, hogy történeti feljegyzést készítsen arról a számtalan módról, ahogyan a Bitcoin fejlődött azóta, hogy Satoshi eredeti találmánya 2009-ben felkerült a világhálóra.
A Bitcoint eredetileg skálázható, elektronikus készpénzrendszernek képzelték el. Anélkül, hogy túlságosan belemennénk a technikai részletekbe, a könyv fő tézise az, hogy megpróbálja katalogizálni, hogyan alakult át a Bitcoin azóta azzá a díjas, értéktároló valutává, ami ma.
Ahogy Ver írja: “Még ha tetszenek is a Bitcoin Core által végrehajtott változtatások, a történelmi feljegyzésekből egyértelműen kiderül, hogy ezek radikálisan eltérnek az eredeti tervtől […] Világossá kell tenni, hogy nem az a kérdés, hogy a Bitcoin Core megváltoztatta-e az eredeti tervet. A kérdés az, hogy tetszenek-e a változtatások.”
A változtatások, amelyekre Ver utal, a vitatott “blokkméret-háborúk”, egy olyan időszak, amelyet a Bitcoin alaptechnológiájának irányáról folytatott intenzív küzdelem jellemzett. A heves vita középpontjában a blokkméret kérdése állt: A tranzakciós adatok maximális mennyisége, amelyet egy blokk a blokkláncban tartalmazhat.
Bár Satoshi Nakamoto a Bitcoin elindulását követő mintegy egy évben az 1 MB-os felső határt állapította meg, ez csak ideiglenes megoldásnak volt szánva. De ne higgyünk Ver szavának, mert Satoshi egy időben azt írta online: “A végső megoldás az lesz, hogy nem fog érdekelni, mekkora lesz.”
Amikor a Bitcoin szélesebb körben ismertté vált és elkezdett skálázódni, az 1 MB-os korlát szűk keresztmetszetet okozott a tranzakciókban. Bár a Bitcoin minden érintettje tisztában volt azzal, hogy szükség van egy megoldásra, nem mindenki értett egyet abban, hogy mi legyen a megoldás.
Az egyik tábor, amely főként a core fejlesztőkből állt, a centralizációtól való félelem miatt ellenezte a nagyobb blokkokat. Olyan láncon kívüli megoldásokat javasoltak, mint a Lightning Network és a Segregated Witness (SegWit), mint olyan megoldások, amelyek továbbra is biztosítják a Bitcoin biztonságát és decentralizációját.
A másik tábor, amelynek élén Ver állt, lelkesen érvelt a láncban történő skálázás és a nagyobb blokkméret mellett, ami szerintük összhangban volt Satoshi eredeti szándékaival, hogy a technológiát végül elektronikus készpénzként használják.
Kis vagy nagy blokkok
Az intenzív vita a Bitcoin-közösségen belüli megosztottságban csúcsosodott ki. 2017 augusztusában, mivel nem sikerült konszenzusra jutni, a blokklánc hard forkon ment keresztül – ez a szakadás a Bitcoin Cash létrehozását eredményezte (amely 8 MB-nál nagyobb blokkokra skálázódott), és a Bitcoin-lánc végül a SegWit bevezetésével.
A könyvben Ver folytatja:
“Talán soha nem fogjuk megtudni a Bitcoin Core azon döntésének valódi motivációját, hogy Satoshi tervét átdolgozza. Talán jóhiszeműen történt, talán azért, mert a Core-ba beszivárogtak. Ettől függetlenül az eredmény ugyanaz: a Bitcoin egy olyan small-block változata, amely lényegesen kevésbé zavarja a status quo-t. Ha az érdekelt felek nem is rontották meg közvetlenül a Bitcoint, minden bizonnyal [hasznot húztak] a Bitcoin rontásából.”
Függetlenül attól, hogy a vita melyik oldalára állsz – akár azt kívánod, hogy a Bitcoint valódi digitális készpénzként fejlesztették volna ki, nagy blokkokkal, akár jobban örülsz egy aranyszerű értéktároló érmének és kis blokkoknak -, úgy vélem, létfontosságú megérteni, honnan ered a kriptoipar.
Ha kripto native akarsz lenni, ha növelni akarod a Web3-at, ha egy új pénzügyi rendszert akarsz építeni, akkor meg kell értened, honnan jött a kripto, és hogy történelmének mely részeit nem szabad megismételni.
A könyv Ver e gondolatával zárul a Bitcoinról, de talán az egész kripto-ökoszisztéma egészére alkalmazható:
“Az, hogy a Bitcoin végül egy peer-to-peer készpénzrendszer vagy egy disztópikus rémálomban lévő irányítási rendszer lesz-e, attól függ, hogy milyen döntéseket hozunk a jövőben.”
Ha helyes döntéseket akarsz hozni, ennek a könyvnek az elolvasása jó kezdet lehet.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
