2026 elején ismét kiéleződtek a feszültségek az Egyesült Államok és az Európai Unió között, részben a Grönland körüli geopolitikai viták, részben pedig egy újabb észak-atlanti kereskedelmi háború veszélye miatt. A helyzet odáig fajult, hogy a „kereskedelmi bazooka” kifejezés is bekerült a közbeszédbe – és egyes elemzők szerint az amerikai államkötvénypiac akár célponttá is válhat.
Európa ugyanis az egyik legnagyobb amerikai adósságtulajdonos. Az Atlanti-óceán keleti oldalán található országok mintegy 8 ezer milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tartanak, amely összeg a régióban bejegyzett befektetési járművekkel együtt meghaladja a 12 ezer milliárd dollárt. George Saravelos, a Deutsche Bank devizapiaci kutatási vezetője szerint ez komoly sebezhetőséget jelent az Egyesült Államok számára: „Európa birtokolja Grönlandot, és rengeteg amerikai államkötvényt is. Az USA egyik fő gyengesége, hogy külső finanszírozásra szorul a jelentős költségvetési hiány miatt.”
Valódi fenyegetés vagy politikai blöff?
2026 elején több európai pénzügyi szereplő is felvetette egy esetleges tömeges amerikai kötvényeladás lehetőségét, amely – legalábbis elméletben – súlyos sokkot okozhatna az amerikai állampapírpiacon. A gyakorlatban azonban a fenyegetés könnyen üresnek bizonyulhat.
Az európai kézben lévő amerikai kötvények többsége ugyanis nem állami tulajdonban van, hanem magánbefektetők, nyugdíjalapok és pénzügyi intézmények birtokában. Kivételt leginkább a norvég állami vagyonalap jelent. Emiatt kérdéses, hogy az EU kormányai képesek lennének-e rákényszeríteni a magánszektort az eladásra, hacsak nem következik be súlyos eszkaláció a transzatlanti konfliktusban.
Ráadásul egy nagyszabású eladás Európát is súlyosan érintené – az árfolyamok esése veszteségeket okozna az európai befektetőknek, miközben ekkora mennyiségű kötvényre nehéz lenne gyorsan vevőt találni. Kit Juckes, a Société Générale vezető devizastratégája szerint „elképzelhető, hogy az európai állami befektetők lassítják az amerikai eszközök vásárlását vagy részben eladnak, de ahhoz, hogy politikai okokból komoly veszteséget vállaljanak, a helyzetnek sokkal tovább kellene romlania”.
Már most látszanak a repedések
Ennek ellenére már kisebb mozgások is érzékelhető hatással jártak. Dán nyugdíjalapok amerikai kötvényeladásai például rövid időre megemelték a 10 éves amerikai államkötvény hozamát, ami jól mutatja, mennyire érzékeny a piac a külföldi befektetők döntéseire.
További kockázatot jelenthet, ha az európai befektetők egyszerűen nem hajlandók új amerikai kötvényeket vásárolni. Az USA eddig a politikai stabilitásra, a jogbiztonságra és a szövetségesi kapcsolatokra építve tudott olcsón finanszírozáshoz jutni. Donald Trump elnök bel- és külpolitikai lépései azonban sok befektető szemében megkérdőjelezik ezt az értékajánlatot.
Mindeközben az amerikai államadósság tovább nő, újabb és újabb ezermilliárd dolláros nagyságrendben. Ha a külföldi kereslet visszaesik, az Egyesült Államok számára a hitelfelvétel jóval drágábbá válhat, ami hosszabb távon komoly fiskális problémákat okozhat.
Az USA rövid távon még előnyben van
Rövid távon azonban – 2026 elején – az Egyesült Államok pozíciója továbbra is erősebbnek tűnik. Európa gazdaságilag szorosan kötődik az USA-hoz, és jelenleg jelentős energiafüggőségben van Észak-Amerikától. Az orosz szankciók és az Északi Áramlat vezetékek kiesése miatt az EU nagyrészt amerikai földgázra támaszkodik.
Ez a helyzet komoly alkupozíciót biztosít Washington számára, hiszen elméletben az „energia-kapcsoló” is az USA kezében van. Az EU számára az egyetlen alternatíva a geopolitikai irányváltás lenne, ami eddig tabunak számító szereplőkkel – például Oroszországgal vagy Kínával – való közeledést jelenthetne.
Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég arról beszélt: Európának több kínai közvetlen befektetésre lenne szüksége. Ez is arra utal, hogy az EU már most keresi a módját annak, miként csökkenthetné az Egyesült Államoktól való gazdasági függőségét – még akkor is, ha az amerikai kötvénypiac megrendítése egyelőre inkább elméleti fegyver marad.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
