2026 elején ismét kiéleződtek a feszültségek az Egyesült Államok és az Európai Unió között, részben a Grönland körüli geopolitikai viták, részben pedig egy újabb észak-atlanti kereskedelmi háború veszélye miatt. A helyzet odáig fajult, hogy a „kereskedelmi bazooka” kifejezés is bekerült a közbeszédbe – és egyes elemzők szerint az amerikai államkötvénypiac akár célponttá is válhat.
Európa ugyanis az egyik legnagyobb amerikai adósságtulajdonos. Az Atlanti-óceán keleti oldalán található országok mintegy 8 ezer milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt tartanak, amely összeg a régióban bejegyzett befektetési járművekkel együtt meghaladja a 12 ezer milliárd dollárt. George Saravelos, a Deutsche Bank devizapiaci kutatási vezetője szerint ez komoly sebezhetőséget jelent az Egyesült Államok számára: „Európa birtokolja Grönlandot, és rengeteg amerikai államkötvényt is. Az USA egyik fő gyengesége, hogy külső finanszírozásra szorul a jelentős költségvetési hiány miatt.”
Valódi fenyegetés vagy politikai blöff?
2026 elején több európai pénzügyi szereplő is felvetette egy esetleges tömeges amerikai kötvényeladás lehetőségét, amely – legalábbis elméletben – súlyos sokkot okozhatna az amerikai állampapírpiacon. A gyakorlatban azonban a fenyegetés könnyen üresnek bizonyulhat.
Az európai kézben lévő amerikai kötvények többsége ugyanis nem állami tulajdonban van, hanem magánbefektetők, nyugdíjalapok és pénzügyi intézmények birtokában. Kivételt leginkább a norvég állami vagyonalap jelent. Emiatt kérdéses, hogy az EU kormányai képesek lennének-e rákényszeríteni a magánszektort az eladásra, hacsak nem következik be súlyos eszkaláció a transzatlanti konfliktusban.
Ráadásul egy nagyszabású eladás Európát is súlyosan érintené – az árfolyamok esése veszteségeket okozna az európai befektetőknek, miközben ekkora mennyiségű kötvényre nehéz lenne gyorsan vevőt találni. Kit Juckes, a Société Générale vezető devizastratégája szerint „elképzelhető, hogy az európai állami befektetők lassítják az amerikai eszközök vásárlását vagy részben eladnak, de ahhoz, hogy politikai okokból komoly veszteséget vállaljanak, a helyzetnek sokkal tovább kellene romlania”.
Már most látszanak a repedések
Ennek ellenére már kisebb mozgások is érzékelhető hatással jártak. Dán nyugdíjalapok amerikai kötvényeladásai például rövid időre megemelték a 10 éves amerikai államkötvény hozamát, ami jól mutatja, mennyire érzékeny a piac a külföldi befektetők döntéseire.
További kockázatot jelenthet, ha az európai befektetők egyszerűen nem hajlandók új amerikai kötvényeket vásárolni. Az USA eddig a politikai stabilitásra, a jogbiztonságra és a szövetségesi kapcsolatokra építve tudott olcsón finanszírozáshoz jutni. Donald Trump elnök bel- és külpolitikai lépései azonban sok befektető szemében megkérdőjelezik ezt az értékajánlatot.
Mindeközben az amerikai államadósság tovább nő, újabb és újabb ezermilliárd dolláros nagyságrendben. Ha a külföldi kereslet visszaesik, az Egyesült Államok számára a hitelfelvétel jóval drágábbá válhat, ami hosszabb távon komoly fiskális problémákat okozhat.
Az USA rövid távon még előnyben van
Rövid távon azonban – 2026 elején – az Egyesült Államok pozíciója továbbra is erősebbnek tűnik. Európa gazdaságilag szorosan kötődik az USA-hoz, és jelenleg jelentős energiafüggőségben van Észak-Amerikától. Az orosz szankciók és az Északi Áramlat vezetékek kiesése miatt az EU nagyrészt amerikai földgázra támaszkodik.
Ez a helyzet komoly alkupozíciót biztosít Washington számára, hiszen elméletben az „energia-kapcsoló” is az USA kezében van. Az EU számára az egyetlen alternatíva a geopolitikai irányváltás lenne, ami eddig tabunak számító szereplőkkel – például Oroszországgal vagy Kínával – való közeledést jelenthetne.
Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég arról beszélt: Európának több kínai közvetlen befektetésre lenne szüksége. Ez is arra utal, hogy az EU már most keresi a módját annak, miként csökkenthetné az Egyesült Államoktól való gazdasági függőségét – még akkor is, ha az amerikai kötvénypiac megrendítése egyelőre inkább elméleti fegyver marad.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg befektetési elemzést vagy befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért, valamint a téves információkból eredő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
