A török központi bank csütörtökön váratlan lépést tett, amikor 350 bázisponttal, 42,5%-ról 46%-ra emelte az irányadó, egyhetes repokamatot. A döntés véget vet annak a lazító ciklusnak, amelyet a jegybank tavaly decemberben indított el.
A kamatemelés hátterében 38,1%-os éves infláció áll, amely márciusban sújtotta a török gazdaságot. A döntéshozatalban emellett jelentős szerepet játszott a politikai feszültség és a piaci bizalomvesztés, amelyek az isztambuli ellenzéki polgármester, Ekrem Imamoglu letartóztatása után alakultak ki.
A jegybank közleménye szerint a szigorú monetáris politika célja az inflációs várakozások javítása, a hazai kereslet mérséklése és a török líra reál felértékelődése, amely összességében hozzájárul a dezinflációs folyamat erősítéséhez.
A döntéshozók arra is figyelmeztettek, hogy a globális kereskedelemben tapasztalható növekvő protekcionizmus negatívan befolyásolhatja az inflációcsökkenést, különösen a nyersanyagárakon és tőkebeáramlásokon keresztül. A jegybank jelezte, hogy a szigorú kamatpolitika mindaddig érvényben marad, amíg az infláció tartósan nem csökken, és az árstabilitás nem valósul meg.
A líra komoly nyomás alá került március 19-én, amikor az Imamoglu elleni lépések hatására rekordszintű, 40 feletti USD/TRY árfolyamot is elért, és a jegybank három nap alatt akár 25 milliárd dollárt is elköltött a devizatartalékból a valuta védelmére. A kormány rövid időre betiltotta a shortolást, és lazított a részvény-visszavásárlási szabályokon, hogy stabilizálja a piacokat.
A március 20-i pánik hatására a központi bank már végrehajtott egy rendkívüli, 200 bázispontos emelést az éjszakai hitelkamaton, ami akkor szintén 46%-ra nőtt. A mostani kamatemelést sok elemző technikai kiigazításként értelmezi, amely formálisan is lezárja a márciusi rendkívüli beavatkozásokat.
Ez is érdekelhet: A Wall Street nyit a nyilvános blokkláncok felé – állítja az Ondo Finance vezérigazgatója
A Jefferies globális devizapiaci vezetője, Brad Bechtel szerint a jegybank „jól lavírozik a politikai zajok között”, és továbbra is elszántan küzd az infláció ellen. Hasonló véleményen van a Capital Economics közgazdásza, Nicholas Farr is, aki úgy látja: a jegybank óvatos marad a tőkebeáramlásokkal és az inflációs kockázatokkal szemben.
Bár az elemzők az infláció fokozatos csökkenésére számítanak az év hátralévő részében, újabb kamatemelést nem valószínűsítenek. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a korábbi kamatcsökkentési ciklus komoly akadályba ütközött, és hosszabb időbe telhet, mire az újraindul.
A Capital Economics most már 40%-os irányadó kamattal számol az év végére, szemben a korábbi 35%-os előrejelzéssel.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
