A török központi bank csütörtökön váratlan lépést tett, amikor 350 bázisponttal, 42,5%-ról 46%-ra emelte az irányadó, egyhetes repokamatot. A döntés véget vet annak a lazító ciklusnak, amelyet a jegybank tavaly decemberben indított el.
A kamatemelés hátterében 38,1%-os éves infláció áll, amely márciusban sújtotta a török gazdaságot. A döntéshozatalban emellett jelentős szerepet játszott a politikai feszültség és a piaci bizalomvesztés, amelyek az isztambuli ellenzéki polgármester, Ekrem Imamoglu letartóztatása után alakultak ki.
A jegybank közleménye szerint a szigorú monetáris politika célja az inflációs várakozások javítása, a hazai kereslet mérséklése és a török líra reál felértékelődése, amely összességében hozzájárul a dezinflációs folyamat erősítéséhez.
A döntéshozók arra is figyelmeztettek, hogy a globális kereskedelemben tapasztalható növekvő protekcionizmus negatívan befolyásolhatja az inflációcsökkenést, különösen a nyersanyagárakon és tőkebeáramlásokon keresztül. A jegybank jelezte, hogy a szigorú kamatpolitika mindaddig érvényben marad, amíg az infláció tartósan nem csökken, és az árstabilitás nem valósul meg.
A líra komoly nyomás alá került március 19-én, amikor az Imamoglu elleni lépések hatására rekordszintű, 40 feletti USD/TRY árfolyamot is elért, és a jegybank három nap alatt akár 25 milliárd dollárt is elköltött a devizatartalékból a valuta védelmére. A kormány rövid időre betiltotta a shortolást, és lazított a részvény-visszavásárlási szabályokon, hogy stabilizálja a piacokat.
A március 20-i pánik hatására a központi bank már végrehajtott egy rendkívüli, 200 bázispontos emelést az éjszakai hitelkamaton, ami akkor szintén 46%-ra nőtt. A mostani kamatemelést sok elemző technikai kiigazításként értelmezi, amely formálisan is lezárja a márciusi rendkívüli beavatkozásokat.
Ez is érdekelhet: A Wall Street nyit a nyilvános blokkláncok felé – állítja az Ondo Finance vezérigazgatója
A Jefferies globális devizapiaci vezetője, Brad Bechtel szerint a jegybank „jól lavírozik a politikai zajok között”, és továbbra is elszántan küzd az infláció ellen. Hasonló véleményen van a Capital Economics közgazdásza, Nicholas Farr is, aki úgy látja: a jegybank óvatos marad a tőkebeáramlásokkal és az inflációs kockázatokkal szemben.
Bár az elemzők az infláció fokozatos csökkenésére számítanak az év hátralévő részében, újabb kamatemelést nem valószínűsítenek. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a korábbi kamatcsökkentési ciklus komoly akadályba ütközött, és hosszabb időbe telhet, mire az újraindul.
A Capital Economics most már 40%-os irányadó kamattal számol az év végére, szemben a korábbi 35%-os előrejelzéssel.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg befektetési elemzést vagy befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért, valamint a téves információkból eredő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
