Pekingben 2026. február 6-án a kínai szabályozó hatóságok bejelentették, hogy a korábbi kriptovaluta-korlátozásokat a stabilcoinokra és a tokenizált eszközökre is kiterjesztik.
A közleményt a People’s Bank of China és a China Securities Regulatory Commission közösen adta ki. Ebben azt írták, hogy az elmúlt időszakban a virtuális valutákkal és a valós eszközök tokenizációjával kapcsolatos spekulatív tevékenységek megszaporodtak, ami új kihívásokat jelent a pénzügyi kockázatok megelőzése és kezelése szempontjából.
A beszámoló szerint az intézkedések a külföldi szervezetekre és magánszemélyekre is vonatkoznak, amennyiben Kína területén kínálnak stabilcoinokkal vagy tokenizált eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat. A szabályozás emellett megtiltja a belföldi szervezetek számára, hogy hatósági engedély nélkül külföldön bocsássanak ki digitális valutát.
A hatóságok indoklása szerint a stabilcoinok képesek lemásolni az állami pénz alapvető funkcióit, ami veszélyeztetheti a monetáris ellenőrzést. Ennek megfelelően az új szabályok kimondják, hogy sem belföldi, sem külföldi szereplő nem bocsáthat ki jüanhoz kötött stabilcoint a kormány előzetes jóváhagyása nélkül.
Az értesítés kitér arra is, hogy a kínai vállalatok külföldi eszköztokenizációs tervei esetében nem lesz lehetőség utólagos bejelentésre vagy egyszerű jóváhagyási eljárásra. Az ilyen projektekben részt vevő pénzügyi és technológiai partnerek számára szigorúbb megfelelési követelményeket írnak elő. Az intézkedések a 2021-ben bevezetett kriptobányászati és kriptovalutával kapcsolatos üzleti tilalom folytatásának tekinthetők.
A döntés előzménye, hogy a kínai hatóságok, köztük a Cyberspace Administration of China, már 2025-ben arra utasították az ország nagy technológiai vállalatait, hogy halasszák el stabilcoin-projektek indítását.
Nemzetközi szabályozási környezet
A kriptoszabályozással kapcsolatos nemzetközi fejleményekről a PYMNTS és a Citi közös kutatása számolt be. Az elemzés szerint a blokklánc-technológia következő fejlődési szakaszát alapvetően a szabályozási környezet határozza meg, miközben az Egyesült Államokban a stabilcoinokhoz kapcsolódó jogalkotás továbbra is elakadt.
A jelentés kitért arra is, hogy a CLARITY Act elfogadása 2026 utánra tolódhat, bár továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy még az idén megszületik a döntés.
Európában ezzel párhuzamosan lendületet kaptak a tokenizált fizetési megoldások, köztük a digitális euró. Deutsche Bundesbank igazgatósági tagja, Burkhard Balz egy januári beszédében hangsúlyozta, hogy az európai fizetési infrastruktúra jelenleg túlzottan függ az amerikai vállalatoktól. Megfogalmazása szerint a digitális euró egy egységes, európai alapokon nyugvó fizetési eszköz lenne, amely az egész euróövezetben használható.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
