Mit jelent az új kriptós validáció Magyarországon – és kell-e tőle félnünk?

kriptomagazin.hu
2025 december 27.

Kezdőlap » Mit jelent az új kriptós validáció Magyarországon – és kell-e tőle félnünk?

Az elmúlt időszakban egyre több kriptós felhasználó találkozik új, elsőre ijesztőnek tűnő fogalmakkal: MiCA, AML, travel rule, validáció. Sokakban felmerül a kérdés: vajon mostantól bonyolultabb, kockázatosabb vagy akár tiltott lesz a kriptózás Magyarországon?

A rövid válasz: nem. A hosszabb válasz viszont megér egy alaposabb magyarázatot.

FELELŐSSÉGKIZÁRÁS: Jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, célja a rendelkezésre álló információk összegzése, valamint a kriptoeszköz-átváltásokhoz kapcsolódó validációs kötelezettséggel összefüggő értelmezési kérdések bemutatása. A cikkben foglaltak a szerző saját szakmai értelmezését tükrözik, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, befektetési vagy egyéb szakmai tanácsnak, illetve hivatalos jogi állásfoglalásnak.

A cikk tartalma nem használható fel jogi eljárásban, hatósági eljárásban vagy egyéb vitás ügyben hivatkozási alapként, és nem helyettesíti az adott esetben szükséges, személyre és tevékenységre szabott jogi vagy pénzügyi tanácsadást. A vonatkozó jogszabályok értelmezése és alkalmazása minden esetben az érintett szolgáltató és ügyfelei saját felelőssége.

Az Európai Unió már évek óta dolgozik azon, hogy a kriptoeszközök világa közelebb kerüljön a hagyományos pénzügyi rendszerhez abból a szempontból, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok itt is érvényesüljenek. Ennek része a sokat emlegetett „travel rule”, amely azt az elvet rögzíti, hogy amennyiben kriptoeszköz-szolgáltatók vesznek részt egy tranzakcióban, akkor a küldő és a fogadó fél azonosítása, valamint bizonyos adatok továbbítása kötelező.

Ezt az uniós logikát ülteti át a gyakorlatba a MiCA-rendelet, illetve Magyarországon a 2024-es kriptotörvény és az SZTFH új rendelete. Itt jelenik meg a validáció fogalma, amely azonban sokkal kevésbé „felhasználóellenes”, mint ahogy elsőre hangzik.

A validáció valójában nem a felhasználóról, hanem a tranzakcióról szól. Egy olyan blokklánc-alapú kockázatelemzésről beszélünk, amely nyilvánosan elérhető on-chain adatok alapján vizsgálja meg, hogy egy adott kriptoeszköz-cím vagy tranzakció hordoz-e pénzmosási vagy egyéb megfelelőségi kockázatot. Az eredmény egy megfelelőségi nyilatkozat, amely azt jelzi, hogy a tranzakció kockázatilag elfogadható, fokozott figyelmet igényel, vagy magas kockázatú.

Fontos hangsúlyozni: ez nem ügyfél-azonosítás, nem vagyoneredet-vizsgálat, és nem dönt a tranzakció végrehajtásáról. A validáció egy olyan kiegészítő eszköz, amelyet elsősorban a szolgáltatók használnak azért, hogy eleget tegyenek jogszabályi kötelezettségeiknek.

És itt jön a lényeges pont: a legtöbb magánfelhasználónak nincs közvetlen teendője ezzel kapcsolatban.

Ha valaki magánszemélyként, saját pénzből, saját célra vásárol kriptót – például befektetési céllal –, akkor a jogszabályok kifejezetten kivételként kezelik ezt a tevékenységet. Egy átlagos forgatókönyvben, amikor valaki forintért Bitcoint vagy más kriptoeszközt vásárol egy centralizált tőzsdén, a megfelelési kötelezettségek döntő része a szolgáltatónál jelentkezik. A tőzsde elvégzi a KYC-t, futtatja az AML-ellenőrzéseket, és ha szükségesnek látja, validációs nyilatkozatot szerez be egy hatóságilag nyilvántartott validáló szolgáltatótól. A felhasználó ebből jellemzően annyit érzékel, hogy azonosítania kell magát, és nagyobb összegeknél esetleg további kérdésekre kell válaszolnia.

Hasonló a helyzet akkor is, amikor valaki kriptóról kriptóra vált, például decentralizált tőzsdén vagy más DeFi-megoldáson keresztül. Ezeket a jogszabály kifejezetten (ha minden igaz) kivételként kezeli, hiszen nincs központi szolgáltató, nincs klasszikus értelemben vett váltási szolgáltatás, és jellemzően nincs közvetlen kapcsolat a magyar pénzügyi rendszerrel sem. Ilyen esetekben nincs validációs kötelezettség.

Érdekesebb a helyzet akkor, amikor valaki kriptóból forintra vált, majd az összeget bankszámlára utalja. Ilyenkor már megjelenik a hagyományos pénzügyi rendszer, és ezzel együtt a fokozott ellenőrzések lehetősége is. Ez azonban nem új jelenség: a banki világban eddig is természetes volt, hogy nagyobb vagy szokatlan tranzakciók esetén kérdéseket tesznek fel. A különbség most annyi, hogy a szolgáltatók ehhez egy új eszközt, a validációt is igénybe vehetik.

A határvonal ott kezd igazán élessé válni, amikor valaki már nem csak a saját pénzével foglalkozik. Ha valaki rendszeresen mások nevében vált kriptót, segít ismerősöknek ki- és beutalni, vagy üzletszerűen kezel idegen eszközöket, akkor könnyen szolgáltatói kategóriába kerülhet. Ebben az esetben már felmerülhet MiCA-engedély, AML-szabályzat és validációs kötelezettség is. Ez azonban már nem a „hobbiból kriptózók” világa, hanem egy szabályozott pénzügyi tevékenység.

Az utóbbi hetekben láthattuk, hogy sorra dobták be a törölközőt a kriptovaluta szolgáltatók, a Revolut kezdte, amely lépéseire már a nyáron is sokan felhördülhettünk. Majd jött az eToro, CoinCash és a Kriptomat. A kérdés már csak az, hogy ha legálisan, a jogi keretek közt akarsz továbbra is kriptóval kereskedni, hol lesz rá módod, ha sorra állnak fel a magyar piac mellől a szolgáltatók?

Összességében tehát elmondható, hogy az új szabályozás nem a kisbefektetők ellen szól, és nem a kriptó ellehetetlenítése a célja, bár most úgy tűnik „mi” isszuk meg a levét. Inkább arról van szó, hogy a piac egyre inkább intézményesedik, és közelebb kerül azokhoz a szabályokhoz, amelyek a hagyományos pénzügyi világban régóta jelen vannak.

A kriptózás nem lett tiltott, csak strukturáltabb. Aki pedig magánszemélyként, jóhiszeműen és jogszerű szolgáltatókon keresztül használja ezeket az eszközöket, annak továbbra sincs oka pánikra.

Fontos kiemelni mégegyszer, ez saját értelmezése a jelenlegi információknak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, befektetési vagy egyéb szakmai tanácsnak, illetve hivatalos jogi állásfoglalásnak.

Mit érdemes most tennie egy átlagos kriptófelhasználónak?

A legfontosabb talán az, hogy ne pánikoljunk, hanem értsük a kereteket. Érdemes tudni, mely platformokon kereskedünk, elfogadni az azonosítást mint a belépő árát a szabályozott világba, és kerülni az olyan „szívességeket”, amelyeknél mások pénzét kezeljük rendszeresen. A tranzakciók nyilvántartása, az átlátható működés és a tudatos szolgáltatóválasztás ma már nem extra óvatosság, hanem alapértelmezett jó gyakorlat.

A megfelelés nem az ellenség; sok esetben éppen azt védi, aki jogszerűen szeretné használni ezeket az eszközöket.

Hasznos források:

Tájékoztatás

A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!

A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.