Donald Trump amerikai elnök 2026. április 7-én bejelentette, hogy két hétre felfüggeszti az Irán elleni „bombázást és támadásokat”, miközben Teherán közölte, hogy április 10-én tárgyalások kezdődhetnek Iszlámábádban. A tűzszünet részleteit Washington egyelőre nem erősítette meg.
A Reuters élő közvetítése szerint az ideiglenes fegyvernyugvásról az Egyesült Államok és Izrael egyeztetett. Egy névtelenséget kérő izraeli tisztviselő azt mondta, hogy a megállapodás nem tartalmaz kötelezettségvállalást a háború végleges lezárására, Irán kompenzációjára vagy a Teherán elleni szankciók feloldására.
A tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció tájékoztatta Izraelt arról is, hogy a következő két hétben várható tárgyalások során Washington ragaszkodni fog ahhoz, hogy Irán adja át nukleáris anyagait és állítsa le az urándúsítást. Irán továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésére törekedne.
Yair Lapid izraeli ellenzéki vezető bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, és diplomáciai kudarcnak nevezte, hogy Izrael nem vett részt közvetlenül a döntésben.
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének főigazgatója, Rafael Grossi szerdán közölte, hogy a szervezet készen áll támogatni egy tartós megoldást Irán nukleáris programjával kapcsolatban.
Robbanásokról érkeztek jelentések Iránból
Az iráni Mehr hírügynökség szerdán robbanásokról számolt be az ország déli részén található Lavan finomítónál, majd később a Sirri-szigeten is. A jelentések szerint a robbanások okát nem közölték, és a Reuters nem tudta függetlenül megerősíteni az információkat.
Eközben az izraeli hadsereg evakuációs figyelmeztetést adott ki Bejrút déli külvárosának hét negyedére egy esetleges támadás előtt.
A tűzszünethez kapcsolódóan Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy mintegy 15 ország vesz részt egy védelmi jellegű művelet tervezésében, amelynek célja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállítása. A francia elnök szerint az akció Iránnal koordinációban történne.
A bejelentések hatására az olajárak csökkentek, miközben az Egyesült Államok jelezte, hogy a tűzszünet a Hormuzi-szoros megnyitásával léphet életbe. Irán időközben egy tízpontos tervet ismertetett a konfliktus lezárására, részletek azonban korlátozottan állnak rendelkezésre.
A fejlemények közepette demonstrálók gyűltek össze a washingtoni Fehér Ház előtt, tiltakozva az Irán elleni katonai műveletek ellen. A következő napokban a diplomáciai tárgyalások és a térség biztonsági helyzete meghatározó lehet a konfliktus alakulása szempontjából.
Hogyan reagáltak a piacok?
A tűzszünet hírére a Brent olaj ára 13,8 százalékkal 94,27 dollárra esett hordónként, míg az amerikai nyersolaj ára 15,4 százalékkal 95,55 dollárra csökkent. Az árak ugyanakkor továbbra is a konfliktus előtti szintek felett maradtak.
A részvénypiacok ezzel párhuzamosan erősödtek. Az európai részvényindexek közel 4 százalékkal emelkedtek a kereskedés elején, miután az ázsiai piacok is jelentős nyereséggel zártak. A Wall Street határidős indexei 2,5–3,2 százalékos emelkedést jeleztek.
A devizapiacon a dollár gyengült, miután a befektetők csökkentették a biztonságos eszközök iránti keresletet. A dollárindex 98,819-re mérséklődött a főbb valutákkal szemben.
Nabil Milali, az Edmond de Rothschild portfóliómenedzsere jelentős megkönnyebbülésről beszélt, ugyanakkor jelezte, hogy az energiapiacon tartósan magasabb árak maradhatnak. A piaci szereplők szerint a közel-keleti energiainfrastruktúrában keletkezett károk hosszabb távon is hatással lehetnek a világgazdaságra.
A tűzszünet bejelentése után az államkötvények iránti kereslet is nőtt. Az amerikai 10 éves államkötvény hozama 4,244 százalékra csökkent, ami március közepe óta a legalacsonyabb szint. A kétéves hozam 3,7235 százalékra esett.
Az euróövezeti államkötvényhozamok szintén csökkentek, miután a befektetők mérsékelték az Európai Központi Bank kamatemelésére vonatkozó várakozásaikat. A piaci szereplők szerint az olajár alakulása kulcsfontosságú lesz a következő hetekben.
Az arany ára 2,4 százalékkal 4 814 dollárra emelkedett unciánként, miközben a befektetők a további geopolitikai fejleményeket figyelik. A piacok rövid távon megkönnyebbülést jeleztek, ugyanakkor a befektetők továbbra is a tűzszünet tartósságát és a tárgyalások alakulását követik.
A Bitcoin árfolyama 68 000 dollár körüli szintről közel 73 000 dollárig emelkedett, ami háromhetes csúcsnak felel meg. Az árfolyam ezt követően korrigált, és a beszámoló idején 72 000 dollár körül mozgott.
Az Ethereum közel 7 százalékkal erősödött, és 2 250 dollár közelébe emelkedett. Más jelentősebb kriptovaluták, köztük az XRP, a Solana és a Dogecoin szintén több mint 4 százalékos emelkedést mutattak.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
