Absztrakt
A Bitcoint gyakran az arany potenciális versenytársaként tekintik, mint „biztonságos menedék” eszköz. De valóban az-e? Noha az arany és a bitcoin több hasonlóságot mutat — decentralizált kínálat, alacsony infláció, költséges bányászat és pénzáramlás (cash flow) hiánya —, fontos különbségek is vannak köztük. A bitcoin két olyan kockázattal néz szembe, amelyek az aranyat nem érintik: egyrészt a kvantumszámítógépes támadás fenyegetése, másrészt — és ez komolyabb — egy 51%-os támadás lehetősége, amikor egy szereplő elegendő számítási kapacitást halmoz fel ahhoz, hogy átmenetileg a hálózat feletti ellenőrzést megszerezze. Az arany ezzel szemben saját, egyedi kockázatoknak van kitéve, amelyek a potenciális kínálatnövekedéshez köthetők a „modern alkimia” (chrysopoeia) révén, valamint egyéb, földi és földön kívüli új forrásokból. Míg a bitcoin kínálatát az algoritmusa korlátozza, az arany esetében a jövőbeli kínálat elvileg növelhető.
Kulcsszavak: arany, bitcoin, biztonságos menedék, 51%-os támadás, kvantumtámadás, kvantumszámítógép, qubit, logikai qubit, fizikai qubit, poszt-kvantum kriptográfia, földközeli aszteroidák, chrysopoeia, magfúzió, arany-197.
JEL: G11, G12, G13, G15, G01, G23, G21, G28, G51, H63, H87, E44, E52, E58, F24, F31, F32, F42
Bevezetés
A bitcoin viszonylag új innováció. Satoshi Nakamoto white paperje 2008-ban jelent meg, a bányászat pedig a rákövetkező évben indult. Kezdetben réspiacra szorítkozó eszköz volt, mára azonban a piaci kapitalizációja meghaladja a 2 billió amerikai dollárt, és a főáramba is belépett a bitcoin tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) megjelenésével.
Noha a bitcoin növekedése gyors — sőt példátlan — volt, léptékét tekintve továbbra is szerény az arany felszín feletti készletéhez viszonyítva, amelynek értéke körülbelül 23 billió dollár. Ám ha kifejezetten azokat vizsgáljuk, akik befektetési céllal tartanak aranyat és bitcoint, a bitcoin már jóval közelebbi versenytársnak tekinthető.
Fordítói megjegyzés
A fordítás célja, hogy a magyar kripto-közönség számára hozzáférhetővé tegye a szerző érvelését és következtetéseit. A terminológiában az iparági gyakorlatot követem (pl. „51%-os támadás”, „poszt-kvantum kriptográfia”). Ahol szükséges, az angol szakkifejezés zárójelben is szerepel.
1. Mi a Bitcoin?
A Bitcoin egyszerre elszámolási rendszer és egy digitális értéktároló. A tranzakciókat egy decentralizált hálózat dolgozza fel, amelyet a bányászok üzemeltetnek – olyan számítógépes résztvevők, akik számítási kapacitást biztosítanak a hálózat fenntartásához, és ezért jutalomban részesülnek. Ez a jutalom a blokkjutalomból (új bitcoinok kibocsátása) és a tranzakciós díjakból áll.
A Bitcoin-hálózat úgynevezett „proof-of-work” (munkaigazolás) elven működik. A bányászok egy kriptográfiai rejtvényt próbálnak megoldani: aki először találja meg a helyes megoldást, az hozhat létre egy új blokkot a láncban, és megkapja az ezzel járó blokkjutalmat. A jutalom körülbelül négyévente feleződik, ami a rendszerbe kódolt deflációs mechanizmus. A kezdeti 50 BTC/blokk jutalom 2024-ben már csak 3,125 BTC, és ez tovább csökken a jövőben. A teljes kínálat 21 millió bitcoinra korlátozott, amit várhatóan 2141 körül ér el a hálózat.
A Bitcoin protokollját úgy tervezték, hogy minimális bizalmat igényeljen. Nincs központi hatóság, bank vagy kormány, amely beavatkozhatna a monetáris politikába. Ez sokak számára a legfontosabb tulajdonsága, különösen olyan gazdasági környezetben, ahol a fiat valuták inflációs kockázatnak vannak kitéve.
A Bitcoin tehát nem pusztán technológia, hanem egy gazdasági kísérlet is — egy olyan kísérlet, amely megmutatja, hogy egy teljesen decentralizált, előre meghatározott pénzügyi rendszer képes lehet ellenállni a politikai és piaci manipulációnak. Ugyanakkor a decentralizáció ára a lassabb tranzakciós sebesség és a nagy energiaigény.
2. Hasonlóságok az arannyal
A Bitcoin és az arany között számos párhuzamot vonhatunk. Ezek a hasonlóságok magyarázzák, miért nevezik sokan a Bitcoint „digitális aranynak”.
Szűkösség és korlátozott kínálat
Mind az arany, mind a Bitcoin szűkös eszköz. Az arany esetében a természetes korlátozottság adja a ritkaságát, míg a Bitcoint az algoritmus szabályozza, amely 21 millió érme kibocsátásánál végleg lezárja a termelést. Ez a tulajdonság erősíti a hosszú távú értéktárolási funkciót mindkét eszközben.
Nehezen hamisítható
Az arany fizikai tulajdonságai miatt nehezen másolható. A Bitcoin esetében a kriptográfiai védelem garantálja az egyediségét és hitelességét. Egy Bitcoin-címet feltörni vagy hamisítani gyakorlatilag lehetetlen, mivel az a 256 bites titkosítás miatt számítási szempontból kivitelezhetetlen feladat.
Költséges bányászat
Mindkét eszköz előállítása energia- és erőforrás-igényes. Az aranybányászat fizikai munkát, gépeket és környezetkárosító folyamatokat igényel, míg a Bitcoin-bányászat számítási teljesítményt és villamos energiát. Ezzel szemben mindkettő esetében a „bányászat” gazdasági ösztönzője az új kínálatért kapott jutalom.
A Bitcoin éves energiafogyasztása becslések szerint 160–180 TWh között mozog, ami egy közepes méretű ország teljes energiafelhasználásának felel meg. Az aranybányászat teljes energiafelhasználása valamivel magasabb, de más típusú energiaforrásokra támaszkodik, például dízelüzemű gépekre és vegyi feldolgozásra.
Alacsony infláció
Az arany természetes „inflációja” — vagyis az évente kitermelt mennyiség az összes készlethez képest — körülbelül 1,7%. A Bitcoin inflációs rátája 2024-ben 1,1% körül alakult, és a következő felezés után 0,5% alá csökken. E két szám alapján a Bitcoin hosszabb távon deflációs eszköznek tekinthető.
Nincs természetes hozam
Sem az arany, sem a Bitcoin nem termel önmagában kamatot, osztalékot vagy bármilyen pénzáramot. Értékük teljes mértékben a kereslet–kínálat dinamikáján és a befektetői bizalmon alapul. Csak akkor keletkezhet hozam, ha ezeket az eszközöket letétbe helyezik, kölcsönadják vagy tokenizált formában használják.
Globális és határokon átívelő eszközök
Az arany és a Bitcoin egyaránt univerzális, nemzetektől független értékhordozó. Egy uncia arany ugyanannyit ér New Yorkban, mint Tokióban. Hasonlóképp, egy Bitcoin bármely országban azonos értéket képvisel, és közvetlenül, közvetítő nélkül küldhető a világ bármely pontjára.
Az „önszuverenitás” eszméje
Az arany és a Bitcoin tulajdonosai elméletileg saját maguk birtokolhatják eszközüket bank vagy közvetítő nélkül. Az aranyat fizikailag, a Bitcoint pedig privát kulcsok formájában lehet őrizni. Mindkettő közös üzenete: a pénzügyi szabadság és az államtól független tulajdonjog megőrzése.
Összességében tehát a Bitcoin és az arany közötti hasonlóságok a szűkösségben, a decentralizációban és a pénzügyi autonómiában gyökereznek. Ezek azok a jellemzők, amelyek miatt a Bitcoin sok befektető szemében az arany modern, digitális megfelelőjeként jelenik meg.
3. Különbségek az arany és a Bitcoin között
Noha a Bitcoin és az arany sok tekintetben hasonlít egymásra, alapvető különbségek választják el őket egymástól. Ezek a különbségek nem csupán technikai, hanem gazdasági és pszichológiai szinten is megjelennek.
Fizikai kontra digitális természet
Az arany kézzelfogható, fizikai eszköz, amelyet bárki megérinthet, megvizsgálhat és elraktározhat. A Bitcoin ezzel szemben kizárólag digitális létezésű: bitek és blokkok formájában létezik a blokkláncon belül. Ennek köszönhetően a Bitcoin tárolása és mozgatása könnyebb, ugyanakkor energia- és internetfüggő. Egy áramkimaradás, hálózati szakadék vagy technológiai hiba esetén a hozzáférés ideiglenesen lehetetlenné válhat — az arannyal ez fizikailag nem fordulhat elő.
Tárolás és biztonság
Az arany biztonságos tárolása fizikai infrastruktúrát igényel: trezorokat, biztonsági rendszereket, biztosítást. A Bitcoin ezzel szemben szoftveralapú biztonságra épít, privát kulcsokkal és digitális tárcákkal. A kulcs elvesztése vagy ellopása azonban az eszköz végleges elvesztését jelenti, mivel a tranzakciók visszafordíthatatlanok. Az arany esetében a lopás vagy lefoglalás kockázata létezik, de a fizikai természet miatt bizonyos szinten kezelhető.
Volatilitás és piaci stabilitás
Az arany árfolyama jellemzően stabilabb, mivel több ezer éves múltja van mint értéktároló eszköz. A Bitcoin viszont rendkívül volatilis: története során többször szenvedett el 70–80%-os árfolyamzuhanásokat. Ez a kockázat a decentralizált és még éretlen piaci szerkezetből fakad. Az arany ezzel szemben mély, likvid, intézményi befektetők által uralt piac, amely lassabban reagál a rövid távú hangulati változásokra.
Piaci méret és intézményi elfogadottság
Az arany piacának teljes értéke meghaladja a 20 billió amerikai dollárt, míg a Bitcoiné 2025 elején körülbelül 2 billió dollár körül mozgott. Az aranyat a központi bankok is tartalékeszközként kezelik, míg a Bitcoin egyelőre kevés hivatalos intézményi támaszt kap. Ez a különbség meghatározó: a jegybankok aranytartalékai az arany stabilitását erősítik, míg a Bitcoin árfolyamát főként spekulatív befektetők és piaci várakozások mozgatják.
Letétkezelés és szabályozás
Az arany fizikai birtoklása jogilag tisztázott és világszerte elfogadott. A Bitcoin birtoklása ezzel szemben számos országban még mindig jogi szürkezónában mozog. Bizonyos államokban kriptotulajdon tiltott vagy korlátozott, ami kockázatot jelent a globális elfogadottság szempontjából. Továbbá, a Bitcoin decentralizált jellege miatt nincs olyan szervezet, amely garanciát vállalna a rendszer működéséért vagy a felhasználók védelméért.
Likviditás
Az arany globális likviditása jóval nagyobb, mint a Bitcoiné. Az aranyat több ezer éve kereskedik, míg a Bitcoin mindössze 15 éves múltra tekint vissza. Egy nagyobb eladási hullám vagy pánik esetén a Bitcoin árfolyama sokkal gyorsabban eshet, mivel kevesebb a stabil intézményi szereplő és kisebb a keresleti mélység.
Környezeti hatás
Mindkét eszköz előállítása környezeti költséggel jár, de más jellegű. Az aranybányászat ökológiai kárai jól ismertek: talajpusztítás, vegyi szennyezés, szén-dioxid-kibocsátás. A Bitcoin-bányászat fő problémája az energiafogyasztás, különösen, ha a bányászat nem megújuló forrásból történik. Ugyanakkor a Bitcoin-bányászat egyre nagyobb arányban támaszkodik megújuló energiára, és mozgékonyabb a hagyományos ipari bányászatnál.
Összefoglalva: a Bitcoin modern, digitális alternatívája az aranynak, de nem helyettesíti teljes mértékben. Más kockázatokat hordoz, más erősségei vannak, és teljesen eltérő módon illeszkedik a globális pénzügyi rendszerbe.
4. Egyedi fenyegetések a Bitcoin és az arany esetében
Noha az arany és a Bitcoin egyaránt menedékeszköznek tekinthető, mindkettőre jellemzőek sajátos, kizárólag rájuk vonatkozó kockázatok. Ezek közül néhány technológiai jellegű, mások pedig természettudományos vagy geopolitikai eredetűek.
4.1. Az 51%-os támadás (Bitcoin)
A Bitcoin-hálózat egyik legnagyobb elméleti veszélye az úgynevezett 51%-os támadás. Ez akkor következik be, ha egyetlen szereplő vagy bányászpool a teljes hálózati számítási kapacitás több mint felét megszerzi. Ilyen helyzetben az adott szereplő ideiglenesen képes lehet manipulálni a blokkláncot, újrarendezni tranzakciókat, illetve megakadályozni új blokkok érvényesítését.
A tanulmány becslése szerint egy ilyen támadás végrehajtása rövid távon több milliárd dollárba kerülne — hardverben, energiában és infrastruktúrában. Mivel azonban a Bitcoin teljes piaci értéke nagyságrendileg ezerszer nagyobb, a támadás gazdaságilag irracionális lenne. A veszély ugyanakkor nem zárható ki teljesen: állami szereplők vagy piaci manipulátorok politikai célból megkísérelhetnék.
A Bitcoin protokollt részben éppen az ilyen támadások kivédésére tervezték. Ha egy szereplő megpróbálná a hálózatot kontrollálni, a közösség szoftverfrissítéssel, forkkal vagy bányászati szankciókkal reagálhatna. Ez a mechanizmus az egyik legerősebb decentralizált védekezési forma, amelyet eddig a pénzügyi technológiákban kitaláltak.
4.2. Kvantumszámítógépes támadások (Bitcoin)
A kvantumszámítógépek fejlődése elméleti veszélyt jelent a mai kriptográfiai rendszerekre. A Bitcoin biztonsága az elliptikus görbéken alapuló titkosításon (secp256k1) és a SHA-256 hash algoritmuson nyugszik. A Shor-algoritmus képes lehet ezeket feltörni, ha elegendő kvantumbitet (qubitet) tud kezelni egy számítógép. Azonban a jelenlegi kvantumtechnológia ettől még fényévekre van: a ma létező gépek néhány ezer zajos kvantumbitet kezelnek, míg a Bitcoin feltöréséhez több százmillió stabil kvantumbit lenne szükséges.
A kutatók és fejlesztők már most dolgoznak a poszt-kvantum kriptográfián (PQC), amely ellenáll a kvantumtámadásoknak. A Bitcoin közössége várhatóan időben átállhat egy ilyen algoritmusra, mielőtt a kvantumfenyegetés valósággá válna. Ennek ellenére a kockázat figyelmet érdemel, különösen a „történelmileg aláírt” címeknél, ahol a nyilvános kulcsok már ismertek a hálózat számára.
4.3. Chrysopoeia – a modern alkimia (Arany)
Az arany esetében a fő kockázat a jövőbeni kínálat növekedése. A tudomány jelenlegi állása szerint az arany mesterséges előállítása elméletileg lehetséges: bizonyos atomok (például a higany vagy a bizmut) neutronbesugárzással arannyá alakíthatók. E folyamatot korábban „modern alkimia” (chrysopoeia) néven említették. Bár a költségek jelenleg irreálisan magasak, a technológiai fejlődés hosszú távon csökkentheti az előállítás árát, ezzel nyomást gyakorolva az arany értékére.
4.4. Új földi és földön kívüli források (Arany)
A másik elméleti fenyegetés az aranykínálat bővülése új forrásokból. A tengervíz milliárd tonnányi aranyat tartalmaz, de rendkívül alacsony koncentrációban, ami a kitermelést jelenleg gazdaságtalanná teszi. A jövőben azonban fejlettebb kinyerési technológiák (pl. nanorészecske-alapú szűrés) megváltoztathatják a képet.
Még távolabbi, de izgalmasabb lehetőség az aszteroida-bányászat. Egyes közeli földközeli aszteroidák (NEA) fémes összetétele alapján potenciálisan hatalmas mennyiségű nemesfémet — köztük aranyat — tartalmazhatnak. Egyetlen ilyen aszteroida elméletileg elegendő lehet a földi aranykészlet többszörösének előállítására. Ha az űrbányászat gazdaságilag megvalósíthatóvá válna, az drámaian csökkentené az arany relatív ritkaságát és így az értékét is.
Mindkét eszköz — az arany és a Bitcoin — tehát olyan fenyegetésekkel néz szembe, amelyek alapvetően különböző természetűek. A Bitcoin technológiai sebezhetőségeknek van kitéve, míg az arany értékét inkább fizikai és tudományos tényezők befolyásolhatják.
5. Következtetések
Az arany és a Bitcoin összehasonlítása gyakran leegyszerűsített formában jelenik meg a médiában, pedig valójában két rendkívül különböző eszközről van szó, amelyek eltérő módon töltik be a „biztonságos menedék” szerepét.
A Bitcoin legnagyobb erőssége a decentralizált, algoritmikusan rögzített kínálat és a cenzúraellenálló természet. Nem létezik központi hatóság, amely kibocsátási politikát változtathatna vagy manipulálhatná a monetáris rendszert. Az arany ezzel szemben évezredeken át bizonyította értékőrző szerepét, intézményi elfogadottsága pedig jóval magasabb. A kettő tehát különböző történelmi pályán, de hasonló céllal létezik.
Bitcoin mint „digitális arany” — részben jogos, de nem teljesen helytálló
A Bitcoin valóban megosztja az arannyal a szűkösség és az alacsony infláció tulajdonságait, azonban technológiai kockázatokkal terhelt. A kvantumszámítógépes fenyegetések, az 51%-os támadások és a decentralizált hálózati konszenzus sérülékenysége olyan kockázatok, amelyek az arany esetében nem léteznek.
Emellett a Bitcoin mindössze másfél évtizedes múlttal rendelkezik, így viselkedését pénzügyi válságok, háborúk vagy globális recessziók idején még nem lehetett kellő mélységben megfigyelni. Az arany ezzel szemben több ezer éves empirikus tapasztalatot hordoz, ami biztonságot nyújt a befektetőknek.
Arany mint klasszikus biztonságos menedék — de nem sebezhetetlen
Noha az arany stabilitása legendás, a jövőben a tudományos és technológiai áttörések (például a fúziós reaktorok által lehetővé tett neutron-besugárzásos „modern alkimia”, vagy az űrbányászat fejlődése) elméletileg növelhetik a kínálatot. Ha ez bekövetkezik, az arany elveszítheti szűkösségének egy részét, ami csökkentheti értékőrző szerepét. Igaz, ezek a forgatókönyvek egyelőre távoli lehetőségek.
Különböző, mégis kiegészítő eszközök
A tanulmány végső üzenete az, hogy az arany és a Bitcoin nem egymás helyettesítői, hanem kiegészítői lehetnek egy diverzifikált portfólióban. Az arany stabilitást és történelmi megbízhatóságot biztosít, míg a Bitcoin a jövő technológiai innovációját és a pénzügyi szuverenitást képviseli. Együttesen mindkettő csökkentheti a portfólió inflációval és pénzromlással szembeni sérülékenységét.
A befektetők számára a kulcs nem az, hogy „arany vagy Bitcoin”, hanem az, hogy „milyen arányban arany és Bitcoin”. A két eszköz együttesen kiegyensúlyozottabb védelmet nyújthat a pénzügyi bizonytalanság idején, mint bármelyik önmagában.
Záró gondolat
A Bitcoin nem az arany helyettesítője, hanem annak digitális kiterjesztése. Az arany a múlt biztonsága, a Bitcoin pedig a jövő reménye. A kettő között húzódó határvonal az emberiség technológiai fejlődésének egyik legizgalmasabb metszéspontja — a klasszikus fizikai érték és a kriptográfiai szűkösség találkozása.
Forrás: Campbell R. Harvey (2025): Gold and Bitcoin. Duke University, National Bureau of Economic Research (NBER). SSRN Working Paper No. 5530719, DOI: https://ssrn.com/abstract=5530719
Fordítás és összeszerkesztés: kriptomagazin.hu szerkesztősége, 2025 október