Ki Satoshi Nakamoto? Egy rejtély, amit még máig nem sikerült megfejteni.
Satoshi Nakamoto annak a személynek vagy személyeknek az álneve, akik segítettek az első bitcoin szoftver kifejlesztésében, és a 2008-as tanulmányukban bemutatták a kriptopénz fogalmát a világnak. Nakamoto körülbelül 2010-ig aktívan részt vett a bitcoin és a blokklánc létrehozásában, de azóta nem hallottunk felőle.
Nem Satoshi Nakamoto volt az első, aki rátalált a kriptopénz koncepciójára, de ő volt az, aki megoldotta azt az alapvető problémát, amely megakadályozta az elfogadását. A papírpénzzel ellentétben a kriptopénz másolható volt. Ezt “dupla költésnek” nevezték, és Nakamoto a blokklánc-ellenőrzési rendszer megalkotásával oldotta meg ezt a problémát.
Mit lehet tudni Satoshi Nakamotóról?
Ahogy már írtuk a bevezetőben, úgy tűnik, hogy Satoshi Nakamoto vett részt a Bitcoin kezdeti időszakában, és 2007-ben a szoftver első verzióján dolgozott. A Nakamotóval való kommunikáció e-mailben zajlott. A személyes és háttéradatok hiánya miatt nem lehetett kideríteni, hogy ki is áll valójában a név mögött.
Nakamoto részvétele a Bitcoinban azonban 2010-ben véget ért. Az utolsó levelezés, amelyet bárki folytatott Nakamotóval, egy másik kriptofejlesztőnek küldött e-mailben volt, amelyben azt írta, hogy “továbblépett más dolgok felé”. Az, hogy a névhez nem lehet arcot rendelni, jelentős találgatásokhoz vezetett Nakamoto személyazonosságával kapcsolatban, különösen azóta, hogy a kriptovaluták száma, népszerűsége és hírneve egyre nőtt.
Satoshi Nakamoto 2008-ban publikált egy tanulmányt, amely a kriptovalutát sokkal szélesebb közönséggel ismertette meg, és ezzel elindította népszerűségének növekedését.
A Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System (Bitcoin: Egy egyenrangú elektronikus készpénzrendszer) című írás a duplán költött pénz problémájának megoldásaként írta le egy egyenrangú hálózat használatát. A kriptopénz nem volt új ötlet abban az időben; már több kísérlet is történt digitális valuta létrehozására. A Bitcoin azonban egy jelentős problémával foglalkozott.
Egy digitális valuta vagy token több tranzakcióban is megduplázható volt
Ez a fizikai pénznemeknél nem található meg, mivel egy fizikai bankjegy vagy érme csak egy helyen és egy időben létezhet. Mivel egy digitális valuta nem létezik fizikai térben, egy tranzakcióban való felhasználása nem feltétlenül vonja ki azt valakinek a birtokából. Ennek eredményeképpen többször is elkölthető, ami a “dupla költés” problémájának nevezhető.
A dupla költés problémája ellen eddig megbízható, harmadik félként működő közvetítőkkel lehetett felvenni a harcot, akik ellenőrizték, hogy a digitális valutát a birtokosa már elköltötte-e már. A legtöbb esetben a harmadik felek, például a bankok, hatékonyan tudták kezelni a tranzakciókat anélkül, hogy jelentős kockázatot jelentettek volna.
Ez a bizalmon alapuló modell azonban még mindig többletköltségeket és csalásveszélyt eredményez. A harmadik felek a (közel)múltban (ismét) bebizonyították, hogy nem méltóak a beléjük vetett bizalomra. Nem feltétlenül azok az intézmények megbízhatatlanok, amelyek a harmadik fél által nyújtott hitelesítési szolgáltatásokat nyújtják. Hanem a tranzakciókban részt vevő emberek azok, akikben nem lehet megbízni.
Ezért van szükség az emberi tényező teljes kiküszöbölésére. A kriptográfia és az automatizált csoportos konszenzusmechanizmusok jelenleg az egyetlen mód arra, hogy megkerüljük az emberi beavatkozást a pénzügyekben.
Satoshi megoldása
Nakamoto decentralizált megközelítést javasolt a tranzakciókhoz főkönyvek, hálózat, Merkle-gyökerek és -fák, időbélyegzők, ösztönzők, kriptográfia és konszenzusmechanizmus felhasználásával. A blokkláncban a tranzakciós információkhoz időbélyegzőket adnak, az adatok titkosítására pedig kriptográfiai technikákat használnak. A titkosított adatok nem módosíthatók, de validálni kell őket. A hálózatnak a tranzakciók hitelességét egy többségi konszenzusmechanizmus, az úgynevezett proof-of-work alapján kell ellenőriznie.
Mivel a tranzakciók nyilvántartása a rendszer számos csomópontja között oszlik meg, egy rossz szereplő számára nehéz, ha nem is lehetetlen, hogy elegendő ellenőrzést szerezzen a rendszer felett ahhoz, hogy a saját javára átírja a főkönyvet. A blokklánc rekordjai azért maradnak biztonságosak, mert a visszafordításukhoz szükséges számítási teljesítmény elriasztja a kis léptékű támadásokat.
A hackereknek egy olyan hálózatra lenne szükségük, amely gyorsabban tudná validálni és létrehozni a blokkokat, mint a jelenlegi hálózat, majd az új blokkláncot a megfelelő időben kellene bevezetniük a fő hálózatba, hogy felülírják azt. Emellett több más blokklánc elleni támadást is be kellene vetniük egyszerre.
Ki lehet Satoshi Nakamoto?
Dorian Nakamoto egy kaliforniai akadémikus és mérnök, akit Leah McGrath Goodman a Newsweek 2014 márciusában megjelent cikkében a Bitcoin megalkotójának nevezett. McGrath beszámolója szerint “A Newsweek által követett nyomok egy 64 éves japán-amerikai férfihoz vezettek, akit valóban Satoshi Nakamotónak hívnak”, de a későbbi nyomozás kizárta ezt a Nakamotót.
Hal Finney aktívan részt vett a Bitcoin közösségben a Bitcoin elindítása előtt és után, és ő volt az első személy, aki Bitcoin-t kapott egy tranzakcióban. Véletlenül néhány háztömbnyire lakott Dorian Nakamotótól is, aki a feltételezések szerint a Finney által kitalált álnév ihletője lehetett.
Nick Szabo, egy korai cypherpunk, sok emberrel barátkozott ebből a körből. 2005-ben írt egy blogbejegyzést, amelyben egy “Bitgold” nevű digitális valutát tételezett fel, amely nem függne harmadik felek bizalmától.
Craig Wright az egyik legszínesebb figura, akit Satoshi Nakamoto mögött álló személyként jelöltek meg. Dr. Wright, egy ausztrál akadémikus és üzletember, többször is azt állította magáról, hogy ő Satoshi, sőt, egészen odáig ment, hogy jogi pereskedésekbe keveredett a személyazonosság tulajdonjogával kapcsolatban. Egy esküdtszék 2021 decemberében elutasította egy korábbi kollégája, a néhai David Kleiman hagyatéka által Wright ellen indított polgári pert. Kleiman hagyatéka azzal érvelt, hogy Wright és Kleiman közösen alkották meg a Bitcoint, és ezért Wright állítólagos 1,1 millió BTC-s készletének felével tartozik.
Kleiman hagyatékának azonban 100 millió dollárt ítéltek meg, ami azt jelzi, hogy az esküdtszék és a bíróság úgy vélte, hogy Wright és Kleiman valamilyen minőségben együtt dolgoztak a projekten.
Szintén 2021-ben egy bíróság az Egyesült Királyságban arra kötelezte a Bitcoin.org-ot, hogy távolítsa el a Bitcoin whitepaper-t, mivel a weboldal megsértette Wright szerzői jogait a whitepaperre, ami azt jelzi, hogy a bíróság véleménye szerint Wrightnak valamilyen módon szellemi jogai voltak a dokumentumhoz.
Újabban Adam Back, egy brit kriptográfus neve is felmerül, mint lehetséges személy.
Továbbá Wei Dai, aki a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején kriptográfusként dolgozott egy korábbi, digitális valutára vonatkozó javaslaton.