Az Ukrán Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (NSSMC) nyilvánosságra hozta a virtuális eszközökre vonatkozó adózási mátrixot, amely kulcsfontosságú lépés a kriptovaluták legalizálása felé vezető úton. A szabályozó célja, hogy egy átlátható és hatékony adórendszert hozzon létre, amely támogatja a piac fejlődését, ugyanakkor minimalizálja a pénzügyi visszaélések és pénzmosás kockázatát.
Átfogó adózási javaslat a digitális eszközökre
Ruslan Magomedov, az NSSMC elnöke ismertette a régóta várt adózási javaslatot, amely nem csupán a költségvetés feltöltését szolgálja, hanem egyúttal szabályozóeszközként is funkcionál. A 32 oldalas dokumentum célja, hogy segítse az adófizetőket, döntéshozókat és piaci szereplőket a kriptoügyletek adózási kérdéseinek jobb megértésében és kezelésében.
A javaslat kiemeli, hogy a kriptovaluta-tranzakciók anonimitása és decentralizált természete komoly kihívásokat jelent. Míg a hagyományos jövedelmek esetén az adófizetési kötelezettséget általában egy közvetítő (pl. munkaadó vagy bank) teljesíti, addig a virtuális eszközök esetében ez sokszor az egyén feladata – ez pedig fokozott adminisztratív terhet és pontatlanságot eredményezhet.
Adókulcsok és kivételek
A javaslat kétféle adókulcsot különböztet meg:
- Standard adókulcs: 18% személyi jövedelemadó és 5% katonai hozzájárulás, amely Ukrajna védelmét támogatja.
- Kedvezményes adókulcsok: 5% és 9% meghatározott kriptoeszközök esetében.
Fontos részlet, hogy a kriptovalutáról fiat valutára történő váltások jövedelemnek számítanak, és adókötelesek, míg a kripto–kripto tranzakciók mentesülnek az adózás alól. A stakingből, bányászatból, hard forkokból vagy airdropból származó tokenek adózása attól függ, mikor kerülnek értékesítésre – lehet, hogy csak az eladáskor kell utánuk adót fizetni.
Ajándékozott eszközök, adományok és egyszerű tárcán belüli átvezetések szintén adómentesek a tervezet szerint.
Nemzetközi példák és hazai akadályok
Az NSSMC elnöke hangsúlyozta, hogy a javaslat kidolgozásakor figyelembe vették más országok – például Németország, Svájc, Észtország és Szingapúr – tapasztalatait is, hogy Ukrajnára szabott és gyakorlatban is működőképes rendszert alakítsanak ki.
Bár Volodimir Zelenszkij elnök már 2022 márciusában aláírta az „On Virtual Assets” törvényt, annak bevezetése mindmáig nem történt meg. Az egyik legnagyobb akadály az adótörvény módosításának hiánya, amely jelentős adóbevétel-kiesést okozott az államkasszának.
2024 decemberében az Ukrán Parlament pénzügyi bizottságának vezetője azt nyilatkozta, hogy a törvényhozók célja a digitális eszközök legalizálása 2025 első felében. A jelenlegi helyzet azonban arra utal, hogy a tényleges törvényjavaslat csak 2025 végén kerülhet a parlament elé, és a kriptovaluták legkorábban 2026-ban válhatnak teljesen legálissá az országban.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
