A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatcsomagot, amely a kriptoeszközökkel kapcsolatos nemzetközi információcserét beemeli a magyar jogrendbe. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Gondi Anilla szerint az új szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba, és ezzel a NAV a külföldi kriptotranzakciókról is értesülni fog.
A jogszabályok az EU DAC-8 irányelvén és az OECD Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendszerén alapulnak, amelyek globálisan egységes adatcsere-mechanizmust hoznak létre.
Automatikus adatküldés a kriptoszolgáltatóktól
Az új rendszer szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot küldenek majd az adóhatóságoknak az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegeiről és éves forgalmáról. Ez azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság a külföldi platformokon végzett kriptoügyleteket is látni fogja.
A DAC-8 szabályai az EU tagállamaira, míg a CARF egyezményei a csatlakozott országokra vonatkoznak. Aki tehát el akarja kerülni az adatküldést, csak olyan országban tarthatna kriptót, amely sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek nem tagja – ezekből azonban egyre kevesebb van (például Argentína, India, Panama).
A hatóságok közötti tényleges adatáramlás 2027-ben kezdődik, és a 2026-os adóévről szolgáltat majd adatokat. Ez lesz az első alkalom, amikor a NAV külföldi kriptotranzakciós adatokat kap más országok adóhatóságaitól.
Érdekes lehet: Legális kriptotőzsdék Magyarországon
Saját nyilvántartás: mostantól elengedhetetlen
A törvényjavaslat kiemeli, hogy az adózók saját felelőssége a pontos nyilvántartás vezetése. Ez különösen fontos, mert a legtöbb kriptotranzakció külföldi platformokon és különböző devizanemekben zajlik, ami megnehezíti a teljes körű adminisztrációt.
Ha az adóhatóság és az adózó által megadott adatok között eltérés mutatkozik, a NAV várhatóan „támogató eljárást” indít majd. Ez egyfajta önellenőrzési folyamat, amely lehetőséget ad az adózónak, hogy pótolja a hiányzó bevallásokat vagy helyesbítse a hibás adatokat.
Bár az utólagos korrekció elmulasztása önmagában nem jár szankcióval, a NAV ilyenkor ellenőrzést indíthat, amely adóhiány, bírság és késedelmi pótlék kiszabásával is járhat.
A benyújtott jogszabályok jelentős fordulópontot jelentenek a kriptovaluták adóztatásában.
- Azoknak, akik átláthatóan és pontos nyilvántartással kezelik kriptoügyleteiket, az információcsere nem okoz problémát.
- Akik viszont abban bíznak, hogy a NAV „úgysem látja” a külföldi kriptojövedelmet, 2027-től kellemetlen meglepetésekre számíthatnak.
Az új rendszer célja, hogy felszámolja a kriptojövedelmek elrejtésének lehetőségét, és egységes, adatvezérelt ellenőrzést biztosítson a magyar adóhatóság számára.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
