Példa nélküli célokat tűzött ki Peking: a kínai kormány szeretné, ha 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) használata az élet szinte minden területén általánossá válna. A most kiadott államtanácsi irányelvek szerint már 2027-re el kell érni a 70%-os penetrációt, míg 2030-ra a lakosság 90%-a rendszeresen MI-alapú eszközöket vagy szolgáltatásokat használna.
Három lépcsőben a „intelligens társadalom” felé
A kínai kormány tervei szerint:
- 2027-re: a lakosság 70%-a (kb. 980 millió ember) mindennapi szinten alkalmazzon MI-t – okoseszközök, intelligens ügynökök és egyéb alkalmazások formájában.
- 2030-ra: a penetráció 90%-ra nőjön, ezzel Kína gyakorlatilag teljes „intelligens gazdaságra” és „intelligens társadalomra” áll át.
- 2035-re: a teljes átmenet megvalósuljon, amely „forradalmi ugrást” jelentene a termelési és életmódbeli szokásokban.
Ez a tempó példátlan: míg az okostelefonok elterjedéséhez nyolc év kellett, Peking három év alatt várja el a hasonló szintű MI-használatot.
Globális versenyfutás
A nyugati országok egyelőre messze elmaradnak ettől a hozzáállástól. Az Egyesült Államok Nemzeti AI Kezdeményezése például nem tartalmaz konkrét elterjedési célokat, az Európai Unió AI Act pedig inkább a kockázatok kezelésére koncentrál.
Közben más országok is igyekeznek felzárkózni:
- Kanada bővítette AI stratégiáját,
- Tajvan 2040-ig 510 milliárd dolláros bevételt céloz AI-ból,
- Egyiptom a Microsoft és az Amazon támogatásával 100 000 szakembert képez ki 2030-ig.
Hazai sikerpéldák: DeepSeek és Z.ai
A direktíva nem a semmiből érkezett: kínai vállalatok, mint a DeepSeek és a Z.ai, már most is élen járnak.
- DeepSeek megoldásai Shenzhenben az adminisztratív ügyintézést 90%-kal gyorsították, Geely autók hangvezérlését segítik, és közel 100 kórházban diagnosztikai eszközként működnek.
- Z.ai – korábban Zhipu AI – 1,5 milliárd dolláros tőkével és amerikai szankciók ellenére két nyílt forráskódú modellt adott ki, amelyek több nyugati riválist felülmúltak a teszteken.
Kínai modell kontra nyugati megközelítés
A kormány hangsúlyozza, hogy az MI-t „nemzetközi közjónak” kell tekinteni, amelyből a Globális Dél országai is részesülhetnek. A terv tartalmazza:
- intelligens mezőgazdasági gépek és drónok bevezetését,
- az önkiszolgáló, „ember nélküli” szolgáltatások elterjesztését,
- az ipar, logisztika, pénzügy és jogi szektor átalakítását.
Ugyanakkor a dokumentum elismeri a kockázatokat is: „fekete doboz” működés, téves válaszok, diszkriminatív algoritmusok. Ezért új jogi és etikai keretrendszer kidolgozását ígéri, amely a „természetes személyek, digitális személyek és intelligens robotok” jogi státuszát is szabályozhatja.
Érdekes lehet: BNB: Tartja magát az árfolyam a napi díjak visszaesése ellenére – Következő cél az 1000 dollár?
Kötelező a végrehajtás
Az államtanács egyértelművé tette: minden régiónak és szektornak a helyi körülményekhez igazítva, kézzelfogható eredményekkel kell végrehajtania a tervet.
Ezzel Kína egyértelmű üzenetet küld a világnak: nem csak lépést akar tartani a mesterséges intelligencia forradalmával, hanem vezető szerepet kíván betölteni annak globális alakításában.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg befektetési elemzést vagy befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért, valamint a téves információkból eredő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal. A cikk a mesterséges intelligencia segítségével készült szerkesztői ellenőrzéssel.
