Példa nélküli célokat tűzött ki Peking: a kínai kormány szeretné, ha 2030-ra a mesterséges intelligencia (MI) használata az élet szinte minden területén általánossá válna. A most kiadott államtanácsi irányelvek szerint már 2027-re el kell érni a 70%-os penetrációt, míg 2030-ra a lakosság 90%-a rendszeresen MI-alapú eszközöket vagy szolgáltatásokat használna.
Három lépcsőben a „intelligens társadalom” felé
A kínai kormány tervei szerint:
- 2027-re: a lakosság 70%-a (kb. 980 millió ember) mindennapi szinten alkalmazzon MI-t – okoseszközök, intelligens ügynökök és egyéb alkalmazások formájában.
- 2030-ra: a penetráció 90%-ra nőjön, ezzel Kína gyakorlatilag teljes „intelligens gazdaságra” és „intelligens társadalomra” áll át.
- 2035-re: a teljes átmenet megvalósuljon, amely „forradalmi ugrást” jelentene a termelési és életmódbeli szokásokban.
Ez a tempó példátlan: míg az okostelefonok elterjedéséhez nyolc év kellett, Peking három év alatt várja el a hasonló szintű MI-használatot.
Globális versenyfutás
A nyugati országok egyelőre messze elmaradnak ettől a hozzáállástól. Az Egyesült Államok Nemzeti AI Kezdeményezése például nem tartalmaz konkrét elterjedési célokat, az Európai Unió AI Act pedig inkább a kockázatok kezelésére koncentrál.
Közben más országok is igyekeznek felzárkózni:
- Kanada bővítette AI stratégiáját,
- Tajvan 2040-ig 510 milliárd dolláros bevételt céloz AI-ból,
- Egyiptom a Microsoft és az Amazon támogatásával 100 000 szakembert képez ki 2030-ig.
Hazai sikerpéldák: DeepSeek és Z.ai
A direktíva nem a semmiből érkezett: kínai vállalatok, mint a DeepSeek és a Z.ai, már most is élen járnak.
- DeepSeek megoldásai Shenzhenben az adminisztratív ügyintézést 90%-kal gyorsították, Geely autók hangvezérlését segítik, és közel 100 kórházban diagnosztikai eszközként működnek.
- Z.ai – korábban Zhipu AI – 1,5 milliárd dolláros tőkével és amerikai szankciók ellenére két nyílt forráskódú modellt adott ki, amelyek több nyugati riválist felülmúltak a teszteken.
Kínai modell kontra nyugati megközelítés
A kormány hangsúlyozza, hogy az MI-t „nemzetközi közjónak” kell tekinteni, amelyből a Globális Dél országai is részesülhetnek. A terv tartalmazza:
- intelligens mezőgazdasági gépek és drónok bevezetését,
- az önkiszolgáló, „ember nélküli” szolgáltatások elterjesztését,
- az ipar, logisztika, pénzügy és jogi szektor átalakítását.
Ugyanakkor a dokumentum elismeri a kockázatokat is: „fekete doboz” működés, téves válaszok, diszkriminatív algoritmusok. Ezért új jogi és etikai keretrendszer kidolgozását ígéri, amely a „természetes személyek, digitális személyek és intelligens robotok” jogi státuszát is szabályozhatja.
Érdekes lehet: BNB: Tartja magát az árfolyam a napi díjak visszaesése ellenére – Következő cél az 1000 dollár?
Kötelező a végrehajtás
Az államtanács egyértelművé tette: minden régiónak és szektornak a helyi körülményekhez igazítva, kézzelfogható eredményekkel kell végrehajtania a tervet.
Ezzel Kína egyértelmű üzenetet küld a világnak: nem csak lépést akar tartani a mesterséges intelligencia forradalmával, hanem vezető szerepet kíván betölteni annak globális alakításában.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
