Japán 2026-tól alapjaiban változtatná meg a kriptovaluták adózását; a jelenlegi, akár 55%-os progresszív adókulcs helyett egységes, 20%-os átalányadót vezetne be a digitális eszközökből származó nyereségre. A reform célja, hogy a kriptókat a részvényekhez hasonlóan kezeljék, ezzel versenyképesebbé téve az országot a nemzetközi befektetői piacon.
A jelenlegi adózási rendszer hosszú ideje komoly visszatartó erőt jelentett a japán befektetők számára. A magas adókulcsok sok kereskedőt külföldre űztek, miközben a kriptoeszközök jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek a részvényekhez képest, amelyeknél már most is 20%-os egységes adózás van érvényben. Az új szabályozással a kormány célja, hogy visszacsábítsa a befektetőket, és megerősítse Japán szerepét a Web3 gazdaságban.
Veszteségelhatárolás és belső kereskedés
A tervek szerint az átalányadó mellett bevezetnék a hároméves veszteségelhatárolási lehetőséget is, amely nagyobb rugalmasságot adna a portfóliókezelésben. Ez különösen fontos a kriptopiac volatilitása miatt, hiszen a befektetők így hosszabb távon kompenzálhatják az esetleges veszteségeiket. Emellett az új szabályozás az insider trading elleni szabályokat is kiterjesztené a kriptovalutákra, biztosítva, hogy a piac tisztább és átláthatóbb legyen.
A reformok nem önálló intézkedésként jelennek meg, hanem részei a kormány átfogó gazdasági stratégiájának. A pénzügyminiszter, Kató Kacunobu szerint a kriptovaluták ugyan kockázatosak és volatilisek, de a megfelelő szabályozási környezetben a diverzifikált befektetési portfóliók fontos elemévé válhatnak. A kormány ezzel a lépéssel szeretné elérni, hogy Japán ne maradjon le olyan versenytársaktól, mint Szingapúr vagy az Egyesült Arab Emírségek, amelyek már régóta kriptobarát környezetet kínálnak.
A japán kriptoszektor a múltban szigorú szabályozásokkal szembesült, különösen a Mt. Gox (2014) és a Coincheck (2018) botrányai után. Akkoriban az ország a világ egyik legszigorúbb felügyeleti rendszerét vezette be, szigorú AML és KYC előírásokkal, valamint kiemelt hangsúllyal a befektetővédelemre. Most azonban a kormány irányt vált, és a „biztonság és innováció egyensúlyát” próbálja megteremteni.
Ha a reformokat sikerül végigvinni, Japán új korszakot nyithat a kriptobefektetésekben. Az átláthatóbb, befektetőbarát környezet várhatóan megnöveli a likviditást, vonzza az intézményi tőkét, és elősegíti a hazai kriptogazdaság fejlődését. Szakértők szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Japán Ázsia egyik vezető digitális pénzügyi központjává váljon a következő években.
Érdekes lehet: A MEXC új kampányában 1200 USDT bónusz vár a résztvevőkre
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
