Az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése szerint a világ összesített adósságállománya rekordot döntött, és a második negyedév végére elérte a 337,7 billió dollárt. Az emelkedést a globális pénzügyi feltételek lazulása, a gyengülő amerikai dollár és a nagy jegybankok enyhébb politikája hajtotta.
Az év első felében az adósságállomány több mint 21 billió dollárral bővült, ami nagyságrendileg megegyezik a 2020 második felében, a járványügyi intézkedések nyomán tapasztalt adósságrobbanással.
Kiknél nőtt leginkább az adósság?
A legnagyobb növekedést Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Japán mutatta. Az IIF ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dollár 2025 eleje óta közel 10%-ot gyengült a főbb kereskedelmi partnerek valutáihoz képest, ami szintén torzítja a dollárban számolt adóssági adatokat.
Az adósság a gazdasági teljesítményhez viszonyítva vegyes képet mutat:
- Kanada, Kína, Szaúd-Arábia és Lengyelország esetében ugrott meg leginkább az adósság/GDP arány,
- míg Írországban, Japánban és Norvégiában csökkent.
Globálisan az adósság a GDP-hez viszonyítva enyhén mérséklődött, de még mindig 324% felett áll. A feltörekvő piacokon viszont új csúcs született: az arány 242,4%, miközben a teljes adósságállomány itt is rekordszintet, 109 billió dollárt ért el.
Az IIF szerint a feltörekvő országoknak az év hátralévő részében közel 3,2 billió dollárnyi kötvényt és hitelt kell visszafizetniük – ez minden korábbinál nagyobb teher.
A szervezet figyelmeztetett a „kötvény-vigilánsok” hatására is – vagyis azokra a befektetőkre, akik eladják azokat az államkötvényeket, amelyek kibocsátóit pénzügyileg fenntarthatatlannak tartják. Ez különösen olyan országokban jelenthet kockázatot, mint Japán, Németország vagy Franciaország.
Aggályok az amerikai adóssággal kapcsolatban
Az Egyesült Államok esetében az IIF kiemelte: a rövid lejáratú kötvények aránya már eléri a teljes államadósság 20%-át, miközben az új kibocsátások 80%-a szintén rövid futamidejű.
Ez a szerkezet jelentős politikai nyomást gyakorolhat a jegybankokra, hogy alacsonyan tartsák a kamatlábakat, ami veszélyeztetheti a monetáris politika függetlenségét.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
