A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatcsomagot, amely a kriptoeszközökkel kapcsolatos nemzetközi információcserét beemeli a magyar jogrendbe. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Gondi Anilla szerint az új szabályok 2026. január 1-jén lépnek hatályba, és ezzel a NAV a külföldi kriptotranzakciókról is értesülni fog.
A jogszabályok az EU DAC-8 irányelvén és az OECD Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) rendszerén alapulnak, amelyek globálisan egységes adatcsere-mechanizmust hoznak létre.
Automatikus adatküldés a kriptoszolgáltatóktól
Az új rendszer szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot küldenek majd az adóhatóságoknak az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegeiről és éves forgalmáról. Ez azt jelenti, hogy a magyar adóhatóság a külföldi platformokon végzett kriptoügyleteket is látni fogja.
A DAC-8 szabályai az EU tagállamaira, míg a CARF egyezményei a csatlakozott országokra vonatkoznak. Aki tehát el akarja kerülni az adatküldést, csak olyan országban tarthatna kriptót, amely sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek nem tagja – ezekből azonban egyre kevesebb van (például Argentína, India, Panama).
A hatóságok közötti tényleges adatáramlás 2027-ben kezdődik, és a 2026-os adóévről szolgáltat majd adatokat. Ez lesz az első alkalom, amikor a NAV külföldi kriptotranzakciós adatokat kap más országok adóhatóságaitól.
Érdekes lehet: Legális kriptotőzsdék Magyarországon
Saját nyilvántartás: mostantól elengedhetetlen
A törvényjavaslat kiemeli, hogy az adózók saját felelőssége a pontos nyilvántartás vezetése. Ez különösen fontos, mert a legtöbb kriptotranzakció külföldi platformokon és különböző devizanemekben zajlik, ami megnehezíti a teljes körű adminisztrációt.
Ha az adóhatóság és az adózó által megadott adatok között eltérés mutatkozik, a NAV várhatóan „támogató eljárást” indít majd. Ez egyfajta önellenőrzési folyamat, amely lehetőséget ad az adózónak, hogy pótolja a hiányzó bevallásokat vagy helyesbítse a hibás adatokat.
Bár az utólagos korrekció elmulasztása önmagában nem jár szankcióval, a NAV ilyenkor ellenőrzést indíthat, amely adóhiány, bírság és késedelmi pótlék kiszabásával is járhat.
A benyújtott jogszabályok jelentős fordulópontot jelentenek a kriptovaluták adóztatásában.
- Azoknak, akik átláthatóan és pontos nyilvántartással kezelik kriptoügyleteiket, az információcsere nem okoz problémát.
- Akik viszont abban bíznak, hogy a NAV „úgysem látja” a külföldi kriptojövedelmet, 2027-től kellemetlen meglepetésekre számíthatnak.
Az új rendszer célja, hogy felszámolja a kriptojövedelmek elrejtésének lehetőségét, és egységes, adatvezérelt ellenőrzést biztosítson a magyar adóhatóság számára.
A kriptomagazin.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg befektetési elemzést vagy befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval!
A cikkekben megjelenő esetleges hibákért, valamint a téves információkból eredő anyagi károkért a kriptomagazin.hu felelősséget nem vállal.
